Meglehetősen kevés olyan ember él Földünkön, aki még soha életében nem tapasztalt fogfájást. Ők azok a szerencsések, akik nagy valószínűséggel sosem fognak rákeresni az interneten arra, mi is történik az altatásos fogászati ellátás során, cikkünk pedig nem is hozzájuk szól.
Sokkal inkább azokat a pácienseket célozzuk meg rövid összefoglalónkkal, akik valamiért az altatásos fogászat mellett döntöttek.
Annak, hogy valaki altatásos fogászati kezelést választ, valószínűleg jó oka van: általában azok teszik le a voksukat a szedálás vagy a mélyaltatás mellett, akik pánikbetegséggel, durva hányingerrel vagy valamilyen extrém fogászattal kapcsolatos traumával küzdenek.
Az altatásos fogászat kedvező alternatívát kínál azok számára, akik máshogy nem, vagy csak sokáig tartó rákészülés árán tudnak beülni a rettegett fogorvosi székbe.
Bár kétségkívül számos előny sorakozik az altatásos fogászat mellett, mint minden jó dolognak, ennek is megvannak a hátulütői, melyekre majd később térünk ki.
Először tisztázzuk, milyen típusú altatásos eljárások közül választhatunk, illetve azt, hogy egészségi állapotunkat tekintve melyik lehet számunkra a legkevésbé kockázatos megoldás.
Bódítás – kéjgázzal
Hazánkban ugyan kevéssé elterjedt megoldás ugyan, az Egyesült Államokban azonban rendszeresen alkalmazzák a kéjgázzal való bódítást.
A dinitrogén-oxid belélegzése oldja a szorongást és fájdalomcsillapító hatással is bír, viszont a páciens bódult állapota ellenére is megfelelően tud kommunikálni orvosával és az ilyenkor a komfortérzetet jelentősen növelő nyelési reflexek is megmaradnak.
Az eljárás során aneszteziológus segítségével megy végbe a folyamat: a kéjgáz folyamatosan szabályozott adagolásával a beavatkozás végéig nyugalmi – avagy bódult állapotban van a páciens.
A módszer hazánkban eddig még nem terjedt el igazán.
Éber szedálás, szedáció jelentése
Valamivel mélyebb nyugalmi állapotot biztosít a páciens számára az éber szedálás. A kábultság alatt is képes orvosával kommunikálni, megérti és végrehajtja a szóbeli utasításokat.
A szedáció hatására a félelemérzet és a felszültség is megszűnik, és sokkal rövidebbnek és kellemesebbnek éli meg a beavatkozást, aki ezt a megoldást választja.
Az éber szedálást többnyire akkor alkalmazzák, amikor a páciens komolyabb és hosszan tartó szájsebészeti beavatkozásokon esik át.
A szedáció e fajtája szintén aneszteziológus munkáját követeli, aki intravénásan adagolja a nyugtató és fájdalomcsillapító hatású készítményeket, a folyamat során pedig ellenőrzi a páciens életfunkcióit.
A fogászati kezelés és a szedáció végén a beteg ellenszert kap, mely segítségével perceken belül teljesen magához tér.
Milyen esetekben nem javasolt az éber szedáció?
- Aktív légúti fertőzés esetén
- Szívinfarktus után pár hónapig nem javasolt
- Ha a páciens nem tudja megoldani, hogy valaki hazakísérje
- Terhesség alatt
Éber szedáció lehetséges mellékhatásai, kockázatai
Fogászati altatás során nagyon ritka, hogy bármilyen komplikáció is előfordul. Még akkor is, ha a páciens rendelkezik valamilyen alapbetegséggel.
Pár kellemetlenség azért előfordulat:
- Altatás után fellépő fejfájás és szédülés
- Már meglévő betegségek esetleg kicsit rosszabbodhatnak
- Az intravénás nyugtató beadásakor a szúrással járó általános kellemetlenségek
Mélyaltatás
A fogászati beavatkozások során csak nagyon indokolt esetekben alkalmaznak mélyaltatást.
Ilyenek lehetnek például bizonyos egészségi problémák, helyi érzéstelenítőkre valós érzékenység, illetve az is, ha a páciens nem tud együttműködni az orvosával az ellátás során.
Összességében valójában minden olyan érv a mélyaltatás mellett szól, ami miatt a fogorvos nem tudja megfelelően elvégezni a fogászati beavatkozást.
Hogyan megy végbe a mélyaltatás folyamata?
Ezért aztán csak olyan esetekben érdemes ezt a módszert alkalmazni, amikor nem szükséges, hogy beavatkozás közben a fogorvos kommunikálni tudjon a beteggel.
Az altatást ebben az esetben is aneszteziológus végzi és a beteg a teljes anesztézia állapotába kerül, tehát a külvilágból jövő ingereket nem érzékeli.
A fogorvos vénásan adagolja az altatót, a nyugtatót és a fájdalomcsillapítót. Hogy a páciens ne küzdjön légzési nehézségekkel, a szakorvos lélegeztető csövet vezet a légcsövébe, ezzel meggátolható, hogy idegen anyagok kerüljenek az öntudatlan beteg légzőrendszerébe. Miután a fogorvos ellátta a beteg fogat, fogakat, a páciens rövid időn belül felébred.
A mélyaltatásból való ébresztés után a páciensek bódult állapotban lesznek, így javasoljuk, hogy az altatásra kisérővel érkezzenek.
Szakorvosok javasolják, hogy aki a mélyaltatásos fogászati beavatkozás mellett dönt, valamennyi fogproblémáját kérje ellátni, hiszen így több legyet is üthet egy csapásra.
Nem beszélve arról, hogy a mélyaltatás általában nem a legolcsóbb mulatságok közé tartozik.
Mi a teendő, ha a mélyaltatásos fogászati beavatkozás mellett döntünk?
Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy az altatásos fogászat, ezen belül a mélyaltatásos ellátás nem teljesen hétköznapi beavatkozás, hatékonysága körültekintést és előkészületet igényel, tovább komoly figyelmet a beteg részéről is.
Semmiképpen ne vegyük félvállról az orvosi utasításokat, mielőtt igénybe vesszük az altatásos fogászati szolgáltatást!
- Mivel a mélyaltatás mindig hordoz magában némi kockázatot, mindenképpen belgyógyászati kivizsgálás és teljes körű laborellenőrzés előzi meg, ami mindig éhgyomorra történik. Amelyik fogklinika szolgáltatáslistáján szerepel az altatásos fogászati ellátás, ott általában a megfelelő kapcsolatok is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a páciens minden vizsgálaton könnyen és gyorsan átessen, amit az altatásban végzett beavatkozás megkíván.
- Nagyon fontos: altatás előtt minimum 6 órával már nem ehetünk és nem is ihatunk. Ezzel sokat tehetünk az esetlegesen felmerülő komplikációk ellen, mint például a félrenyelés vagy az aspiráció.
- Szigorúan tilos a műtét – és így az altatás – napján a dohányzás.
- Az altatás alaposan megterheli a szervezetet minden esetben, segítsünk annyiban testünknek, hogy könnyű, kényelmes ruhát öltünk a rendelőbe érkezést megelőzően.
- Jó, ha az alkoholfogyasztást is elhagyjuk a beavatkozás előtti néhány hétben.
Milyen fennálló okok miatt nem ajánlott altatásos fogászati ellátást igénybe venni?
- Az altatás – akár komolyabb műtét, akár a fogászati beavatkozás miatt – igen komoly terhet ró a szívre és az érrendszerre, alaposan igénybe veszi az egész keringési rendszert még egy makkegészséges és fiatal szervezet esetében is.
- Vannak olyan enzim betegségek, melyek miatt a szervezet nem képes lebontani a testbe kerülő altatószereket. Ilyen esetben egyenesen kizárt, hogy az altatásos fogászati ellátás mellett döntsön a páciens, hiszen ez akár az életébe is kerülhet.
- Bizonyos légzőszervrendszeri betegségek fennállása is kizáró ok lehet, ilyenen például a különböző asztmatikus betegségek.
- Fontos megjegyezni, hogy az említett egészségi állapotok fennállása során is lehetséges a páciensek altatása. Mivel azonban jóval nagyobb kockázattal jár, így olyan körülményeket kell biztosítani az eljárás során, melyek hasonlóak egy intenzív osztály felszereltségéhez.
Milyen mellékhatásokkal járhat a mélyaltatás?
- Az altatás egyik leggyakoribb szövődménye lehet a kaparó érzés a torokban, illetve a torokszárazság.
- Az ébredés után előfordulhat hányinger és hányás is, ezt jól lehet kezelni hányáscsillapító gyógyszer alkalmazásával.
- Előfordulhat továbbá remegés, hidegrázás, és ez ugyan kellemetlen, káros hatása nincsen a páciens egészségi állapotát tekintve.
- Ébredés után nem kizárt az enyhe vagy erősebb fejfájás és a zavartság, ám ez hamar megszűnik, így az aggodalomra különösebb ok nincsen.
Az altatásban végzett beavatkozást a páciens egyáltalán nem észleli, hiszen egy alváshoz nagyon hasonló állapotba kerül a gyógyszereknek hála.
Elsősorban olyan esetekben érdemes igénybe venni ezt a szolgáltatást, amikor komoly szájsebészeti beavatkozásra, hosszas műtétre van szükség. A szakemberek külön ajánlják olyan páciensek számára is ezt az eljárást, akik – nincs rá jobb szó – rettegnek a fogorvosi kezelésektől. Lássuk be, nincs egyedül az, aki nem a legkomfortosabban érzi magát, ha eljött az ideje a fogorvos-látogatásnak!
