Szájban kialakult afta okai és kezelése! Mit tehetünk ellene?

Az afta egy aránylag gyakori megbetegedés, amely a szájüreg nyálkahártyáját érinti. Elsősorban sárgás, szürkésfehér színű fekély, mely körül gyulladásos udvar alakul ki.

A jelenség igen fájdalmas, és hasonlít a herpeszhez abban, hogy akinél egyszer megjelent, valószínűleg visszatérő betegségként kíséri végig az életét.

Az embereknek megközelítőleg 60%-át érinti. Leggyakrabban az ajak belső részén, a nyelv alatt és a nyelv oldalsó részén alakul ki az afta. Ritkán még a torok hátsó részén és a mandulákon is lehet.

Afta a szájban! Mitől lehet?

Hogyan alakul hát ki az afta, ha ennyire gyakran fordul elő?

Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy az immunrendszer egyfajta válaszreakciója az afta megjelenése a szájban.

Ilyenkor a T-limfociták működése figyelhető meg, melyet különféle kiváltó faktorok idéznek elő. A kutatók eddig nem találtak összefüggést más autoimmun betegséggel, illetve más autoantitest jelenlétével kapcsolatban sem. Ez azt mutatja, hogy a mechanizmus nem az autoimmunitás hatására jön létre.

A szakemberek azt feltételezik, hogy egy rosszul szabályozott immunválasz eredményeképpen jelenik meg, amikor a szájnyálkahártya védőfunkciója csökken. Az antigénekre adott érzékenység is állhat a háttérben. Gyakran előfordulhat az is, hogy egy adott embernél más és más kiváltó okok állhatnak az afta megjelenése mögött.

Hajlamosság is megfigyelhető: a családi halmozódás, genetikai hajlam sem elhanyagolandó. Bár egyértelmű válasz még nem született, a megfigyelések eddig több öröklődő antigén jelenlétére fókuszálnak. Az azonban már sikerült felfedezniük a kutatóknak, hogy akinek a családjában gyakrabban fordul elő az afta, maga is hajlamosabb lehet rá.

Eddigi adatok szerint az aftára hajlamosabb pácienseknél többször fordul elő a gyulladás lelki megterhelés, stressz, vagy az immunrendszert gyengítő egyéb megbetegedések jelenlétében.

Kialakulását segíti, ha megsérül a szájnyálkahártya: ajkak harapdálása, harapás miatti hámhiány vagy ételmaradék okozta seb is oka lehet az afta megjelenésének.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a rossz szájhigiénia itt is nagy szerepet játszhat. Érdekes megfigyelés azonban az, hogy az erős dohányosok kevésbé vannak kitéve az afta megjelenésének: a cigaretta füstjében található káros hanyagok hatására megvastagodik a szájnyálkahártya – ezt nevezzük keratinizációnak – így kevésbé lesz érzékeny a környezeti hatásokra.

Az afta kialakulásához hozzájárulhatnak még  különböző hormonális változások is.

Leggyakrabban előforduló kiváltó okok a hétköznapokban:

• stressz
• vizsgadrukk
• vitaminhiány
• hormonváltozások, főként nők esetében, vagy serdülőknél
• vírus- és baktériumfertőzések
• más fertőzések
• testi és/vagy lelki trauma
• alváshiány
• szájfertőzés

Szintén megfigyelték az orvosok, hogy ha az aftát kiváltó tényező csökken vagy teljesen megszűnik, nagy eséllyel az afta is meggyógyul, illetve bizonyos szokásokkal való felhagyás csökkenti az afta további megjelenésének az esélyét.

A bizonyos antigénekre való érzékenység vagy allergia is állhat a háttérben: előfordulaht, hogy a mogyoróra, a szemes gyümölcsökre vagyunk érzékenyek, de szerepet játszhat még akár a szénsavas italok vagy a fűszeres ételek intoleranciája is.

Szisztémás betegségek velejárójaként is megjelenhet az afta szájüregben:

• gyulladásos bélbetegségek
• felszívódási zavarok
• cölikália
• Bechet-kór
• súlyos immunhiányos állapotok, mint például a kemoterápiás kezelések mellékhatása, sugárkezelések, HIV-fertőzés.

Az említett betegségeknél gyakrabban alakulhat ki nagyobb fekély is, és a páciensek súlyosabb tüneteket észlelhetnek. A szimptómák elhúzódóak, és gyakan a fellángolások is összefolynak. Ezekben az esetekben az alapbetegség kezelése hozzájárul az afta megszüntetéséhez is.

Afta típusai

Milyen típusú afták léteznek? Változó lehet a kiterjedtségük, hiszen az egészen apró, gombsotűfejnyi méretű felületes hámhiánytól akár 1 centiméteres aftáig bármekkora lehet. A legsúlyosabb esetekben akár 2-3 centiméteres aftával is találkozhatunk a szájüregeben, ami nemritkán nyirokcsomó duzzanattal és lázzal is járhat.

Az aftának három típusa jelenhet meg.

Mikulicz-féle afta

A Mikulicz-féle afta a leggyakoribb elváltozás. Egyesével helyezkednek el, csupán néhány milliméteres hámhiányok. A tapasztalatok azt mutatják, maximum egy hét alatt spontán gyógyulással tűnnek el, nyomot nem hagynak maguk után. Előfordulhat, hogy a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodnak, de ez is elmúlik az afták eltűnésével.

Sutton-féle afta

A Sutton-féle afta már jócskán súlyosabb megbetegedés, hiszen nem csak egy felületes hámhiányról beszélünk ebben az esetben. Az afták ilyenkor 2-3 centiméteresek is lehetnek, és már a mélyebb szöveteket is érintik. Előfordulási helye leggyakrabban a kis nyálmirigyek feletti nyálkahártya. Gyógyulási idejük akár hónapokig is elhúzódhat, és nemritkán hagynak maguk után heget. A Sutton-féle afta minden esetben komolyabb kivizsgálást igényel, mert az esetek többségében belgyógyászati betegség is állhat a kór mögött.

Cook-féle afta

A Cook-féle afták már-már tűszúrásnyi elváltozások, melyek nem egyesével, hanem csoportosan jelennek meg a szájüregben. Több tekintetben is nagyon hasonlít a herpeszhez. Az esetek szinte 100%-ában nyomot nem hagyva maguk után tűnnek el, kezelést nem igényelnek.

Afta eltávolítása és kezelése házilag

Lehet-e kezelni az aftát otthon? Valamelyest és enyhébb esetekben lehet, de mint ahogyan azt már a fentiekben is említettük, például a Sutton-féle afta esetében bizony orvosi vizsgálat mindenképpen javasolt. Az otthoni terápiát azért ajánlják elsősorban a szakemberek, hogy minél gyorsabban enyhüljön a fájdalom, és a lehetőségekhez mérten minél kevesebb ideig álljon fenn az afta.

Az afták számottevő többségben 1-2 hét alatt teljesen elmúlnak maguktól, és nem hagynak hátra különösebb hegesedést vagy nyomot.

Nagy és fájdalmas afta esetén érdemes antimikrobális hatású szájöblögetőt vagy szopogató tablettát használni.

Házi praktika lehet a szódabikarbónás vízzel való öblögetés is, átmeneti segítséget pedig a jég hozhat, ha a fájdalom sürgős enyhítéséről beszélünk.

Érdemes arra is nagy figyelmet fordítani, hogy a szájüregi nyálkahártyát minél kevesebb irritáció érje. Ajánlott puhább sörtéjű fogkefét használni, és kerülendő a rágógumizás is. Jobb puha, minél kevesebb rágást igénylő ételeket fogyasztani, de kerülni kell a savanyú, csípős, valamint a fűszeres étkeket is.

Fontos lehet megfigyelni az afta viselkedését: lehetséges, hogy bizonyos ételek fogyasztása után erőteljesebben jelentkeznek a fájdalmas tünetek, így kerüljük el az érintett ételek fogyasztását.

Rendkívül hatékony gyógyír, ha emelt dózisban szedjük a B1 vitamint: érdemes napi 100-300 milligrammot fogyasztani belőle, de csak kúraszerűen.

Afta kezelése a rendelőben

Ahogyan a fentiekben is említettük, az afta a legtöbb esetben nem igény orvosi beavatkozást, viszont gyógyulása rendkívüli mértékben gyorsítható a lézeres fertőtlenítéssel. A lézer hatásossága azon alapul, hogy minden útjába kerülő baktériumot elpusztít, viszont a fogállománynak és az ép szöveteknek nem árt.

A lézert több fogászati beavatkozásnál is segítségül hívják a szakemberek, úgymint a fogtömések, a barázdazárások, fogbeültetések esetén, valamint hasznos lehet prevenciós célból is a használata.

A lézer jótékony hatása afta, herpesz és fekélyek esetén is kibontakozik.

Afta megelőzése

Az aftát meg lehet előzni, ha körültekintően járunk el a szájhigiéniát illetően, különösen akkor, ha tudjuk, hogy kifejezett hajlamunk van az aftára.

A gyógyszertári fertőtlenítős szájvizek, a gyógynövények és az ezekből létrehozott készítmények hatékony fegyverei lehetnek az afta kialakulásának.

A kamilla kiváló ellenszere a gyulladásnak, így a kamillás szájöblögetés csak jót tehet az afta ellen, a száj nyálkahártyáját nyugtatja.

Szintén kiváló gyógyszer lehet a csersavtartalmú apróbojtorján, a geránium és a varázsmogyoró főzete. Ezek vérzéscsillapító és gyulladáscsökkentő hatásúak.

Ha az afta gyakran visszatérő vendég a hétköznapokban, érdemes allergiatesztet végeztetni, mely során a gluténérzékenységet is górcső alá veszik.

Aftát megelőzni – és ezzel együtt persze számos más betegséget is – a legegyszerűbben egészséges életmóddal, kiegyensúlyozott táplálkozással lehet. Figyelmet kell fordítani a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezésre, a gyakori zöldség- és gyümölcsfogyasztásra, valamint érdemes cinkben gazdag olajos magvakat is rendszeresen enni.

Ha napi 15 mg cinket veszünk magunkhoz, jelentősen csökkentjük az afta kiújulásának esélyét.

Mit érdemes tudnunk szájüregünk flórájáról?

Szájüregünk egy sajátos, ám igen érzékeny flórával bír. Ez mikrobákból épül fel. Ha fertőzés vagy gyulladás éri, a flóra természetes működésének egyensúlya felborulhat, s ennek következtében alakulhatnak ki a különböző fog- és szájbetegségek.

A leggyakoribb fog- és szájbetegségek közé tartozik maga az afta is, de a fekély, a herpesz és egyéb, szájnyálkahártyán kialakult sebek és tumorok is.

Hogyan hat az afta a fogiankra? Miért fontos kezelni?

A legkönnyebben a szájunkon keresztül juthatnak be kórokozók a testünkbe, hiszen ez a testrészünk érintkezik a legközvetlenebbül a külvilággal. Összefoglaljuk most a leggyakrabban kialakuló fog- és szájkörüli betegségeket, először azonban tisztázzuk, hogy mik a legfontosabb információk a szájüregi flóráról. Ha az ezt érintő alapvetéseket tisztán látjuk, könnyebb lesz megérteni, miért is olyan érzékeny a szájüregünk.

Az afta, a fekély és a herpesz mindegyike a száj flórájának kisebb-nagyobb mértékű elváltozásait, rendellenességeit jelzik. Ha a flóra külső vagy belső hatásra meggyengül, nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. Ekkor a lappangó betegségek is felszínre törnek, hiszen épp nem jól működik az, ami rendszerint felveszi velük a harcot. Jellemzően ekkor lángolhat fel az ínygyulladás, a szájfekély, az afta és a herpesz is.

Nagyon fontos, hogy naponta háromszor mossunk fogat alaposan és használjunk fogselymet is, hogy elkerüljük az esetleges súlyosbodást. Mivel a betegség alatt nagy fájdalommal jár ez, előfordulhat, hogy az érintett területek közelében nem tudunk annyira alapos tisztítást végezni, mint a szájüreg többi részében.

Fontos lehet emiatt, hogy a gyógyulás után felkeressünk egy szakembert, aki segít eltávolítani a felgyülemlett lepedéket és fogkövet az érintett területről.

Afta a szájban – Képek

Gyakori kérdések

Mennyi ideig tart az afta eltávolítása?

Jellemzően maximum másfél hét alatt magától is elmúlik, ha betartjuk az alapvető higiénés szabályokat, és rendszeresen, alaposan tiztítjuk szájüregünket naponta háromszor. Fontos kerülni a csípős, savas, fűszeres és durva ételeket is. Ha indul gyógyulásnak az afta ennyi idő alatt, érdemes felkeresni egy fogorvost, valamint akkor is, ha súlyosbodnak a tünetek.

Fertőző-e az afta? Átadható másnak?

Nem. Az afta semmilyen körülmények között nem terjeszthető át másik egyénre.

Vitaminhiány is okozhatja a kialakulását?

Igen okozhatja a szájban lévő afta kialakulását a kevés vitamin. Érdemes a B1 vitamint emelt adagban szednünk. Emelett még a vas, folsav és a cink hiány is kedvez az afta megjelenésének.

Afta ellen melyik gyógyszer a legjobb? Ecsetelő vagy szájvíz?

Ez ellen nem létezik mindenki számára egyformán hatásos gyógyír, mivel kialakulásának pontos körülményeit is még kutatják a szakemberek. A következők közül érdemes válogatni:

• csökkentsük a stresszt
• táplálkozzunk kiegyensúlyozottan
• szedjünk cinket és B12 vitamint
• használjunk fertőtlenítő szájvizeket, ecsetelőket, szopogató tablettákat
• állíttassuk helyre az elmozdult fogpótlásokat, melyek irritálhatják a száj nyálkahártyáját
• távolíttassuk el a fogkövet

És persze látogassuk meg rendszeresen, minimum félévente fogorvosunkat!

Tetszett a cikk? Légyszi osszad meg,
másoknak is hasznos lehet!

---

---