Ahhoz, hogy a szervezetünk tökéletesen működjön, megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra van szükség. Ennek ellenére sokan járnak úgy, hogy hiába aludták át az egész éjszakát, reggel felébredve mégis kialvatlannak érzik magukat, fáj a nyakuk vagy a fejük, esetleg fogérzékenységet vagy fülzúgást tapasztalnak.
Mivel nem is gondolnák, hogy ezeknek a tüneteknek mélyebb okai lennének, ezért a megoldás a fájdalomcsillapításban vagy a nyugtatók szedésében kezdik keresni. A tüneti kezelés ugyan ideig-óráig megoldást nyújt a problémára, de a valódi gondot nem fogja megoldani.
Ezeket a tüneteket ugyanis az éjszakai fogcsikorgatás, más néven bruxizmus okozza. Sokan erre csak legyintenek, hogy na, más ez is betegségnek számít? Mi baj lehet abból, ha valaki éjszaka csikorgatja a fogát?
Pedig ez egy komoly fogászati probléma, amire megoldást kell találnunk, mert akár a fogaink épségét is veszélyeztetjük.
Természetesen erre a betegségre is van már hatékony orvosság, de ahhoz, ahogy megértsük mi is az, tudnunk kell, mi is áll az éjszakai fogcsikorgatás hátterébe, és miért is gond, ha nem foglalkozunk vele.
Fogcsikorgatás tünetei és okai
Amikor kialvatlanul és fáradtan ébredünk, nem is gondolnánk, hogy a tünetek hátterében fogászati probléma állhat. Pedig ez a betegség elég gyakori.
A bruxizmus egyik legfőbb tünete az éjszakai fogkocogtatás, fogcsikorgatás, de ezt csak a velünk alvók fogják tapasztalni. Mi nyak –és fejfájást, kialvatlanságok, fogérzékenységet, esetleg fülzúgást tapasztalhatunk.
De mi okozhatja ezeket a tüneteket? A fogcsikorgatás legfőbb kiváltója a stressz, azonban ezen túl is van számos olyan probléma, ami kiválthat éjszakai fogcsikorgatást.
A bruxizmust okozhatja alvászavar, a fogsor mechanikai, illetve szabálytalan harapás is. Emellett vannak olyan neurológiai betegségek is, mint például a Huntington-kór vagy a Parkinson-kór, melyeknek a fogcsikorgatás az egyik tünete, de egyes pszichiátriai gyógyszerek mellékhatása is lehet.
De akármi is okozza, semmiképp sem szabad félvállról venni, mert a fogcsikorgatás vagy fogkocogtatás hátterébe komoly betegség állhat.
A leggyakoribb ok általában fogászati, tehát ha tapasztaljuk magunkon a tüneteket, első körben a fogorvosunkat keressük fel.
Honnan tudhatom, hogy csikorgatom-e a fogamat?
A bruxizmus egy nagyon alattomos betegség, hiszen éjszaka, alvás közben jelentkezik, így a beteg sokáig észre sem veszi, hogy álmában csikorgatja a fogát.
A tünetek sokszor nagyon enyhék, a reggeli fej –vagy nyakfájást sokan betudják annak, hogy csak elaludták a nyakukat, és ezzel magyarázzák a kialvatlanságot is.
A fogok érzékenysége figyelmeztető jel lehetne, de sokan erre is találnak magyarázatot. Mivel nagyon kevesen tudják, hogy a fogcsikorgatás betegség, így nem is gondolnak rá, hogy bruxizmusban szenvednek.
Pár dolgot azonban tehetünk, hogy időben fel tudjuk fedezni a betegséget, még mielőtt komolyabb következményekkel járna.
- Egyrészt a velünk alvók figyelmeztetését mindenképp vegyük komolyan.
- Másrészt a rendszeres fogászati ellenőrzés során a fogorvosok ki tudják szűrni ezt a betegséget, így ezt semmiképp se hanyagoljuk el.
- Emellett, ha kialvatlanságot, reggeli fülzúgást, fogérzékenységet, illetve fej –vagy nyakfájdalmat tapasztalunk ébredés után, azonnal keressük fel a fogorvosunkat.
Miért veszélyes az éjszakai fogcsikorgatás?
Mivel a fogcsikorgatás komoly betegségek tünete lehet, így mindenképp érdemes kivizsgáltatni, mi is okozza.
Persze sokan legyintenek, hogy a neurológiai betegségeket kiszűrték náluk, egyikben sem szenvednek, egy kis fogkocogtatás még nem a világ vége.
Természetesen, ha átmeneti tünetről van szó, ami csak pár napig áll fenn, akkor nyilván nem lesznek ennek hosszú távú következményei. Ha viszont már hosszú ideje, tartósan fennáll a probléma, akkor krónikus fogcsikorgatásról beszélünk, és ennek számos negatív következménye lehet.
Egyrészt károsodhatnak a fogak, elkopnak, kilazulnak, elmozdulnak.
Ennek az az oka, hogy fogcsikorgatás esetén nagy erőhatás éri a fogakat, akár 40 kg-os nyomás is nehezedhet a fogak felületére, ami egy-két alkalommal nem okoz gondot, de a fogak hosszú távon nem bírnak el ekkora erőhatást.
Másrészt nem csak a fogak, hanem az állkapocs ízületei is károsodhatnak, mivel elcsúszhatnak az ízületi korongok, ami a száj nyitását követő recsegő-ropogó hangot fog eredményezni.
Hasznos tanácsok az alvás közbeni fogcsattogtatás megszüntetésére
Ha tapasztaljuk magunkon a tüneteket, és megbizonyosodtunk róla, hogy valóban bruxizmusban szenvedünk, akkor sem kell rögtön kétségbe esni.
Vannak házi megoldások, melyeket kipróbálhatunk, hiszen előfordulhat, hogy csak átmeneti a fogcsikorgatás, és egy kis odafigyeléssel meg is lehet szüntetni. Jöjjön pár tanács, amit szakember segítsége nélkül is megtehetünk.
- Mérsékeljük a kávé, kóla, illetve az energiaital fogyasztását, illetve ebéd után már egyikből se fogyasszunk.
- Ne fogyasszunk alkoholt! Vizsgálatok igazolták, hogy az alkoholfogyasztás fokozza a fogcsikorgatást.
- Végezzünk tudatos állkapocs lazító gyakorlatokat. Aki hajlamos rá, hogy gyakran szorítja össze a fogait, vagy rágja a tollát, azoknál ezeket a gyakorlatokat kifejezetten előnyös elvégezni.
- A rágót is hagyjuk el, ha tudjuk, hiszen a rendszeres rágózással megfeszítjük az izmokat, nem pedig ellazítjuk.
- Jó megoldás lehet a rendszeres testmozgás is, mely bizonyítottan egy hatékony módszer a stressz kezelésében.
Ha a házi megoldások nem segítenek, jöhet a szakember segítsége
Hogy a problémát valóban megszüntethessük, első lépésként ki kell deríteni, hogy mi okozza az éjszakai fogcsikorgatásunkat.
A leggyakoribb okok a stressz és a fogászati problémák, így legelőször itt érdemes kezdeni a kezelést.
Ha stresszes életet élünk, mindenképp találjunk megoldást a feszültség feloldására. Erre számos megoldás létezik, a relaxációs gyakorlatoktól a szakemberes segítségig, ugyanakkor bármilyen gyógykészítményt csak akkor alkalmazzunk, ha azt szakember javasolja, mert így csak a tüneteket kezeljük, a problémát nem.
Ha fogászati gond okozza a bruxizmust, akkor a fogorvos felkeresése legyen az első lépés.
Ha a rossz töméseket, koronát, hidat, protézist vagy fogbetétet helyrehozzák, akkor a páciens alsó állkapcsa és a felső állcsontja nyugalmi helyzetbe kerülhet, így a panaszok is megszűnhetnek.
Természetesen a fogorvos nem csak a fogak helyrehozásában segíthet. Ugyanis az egyik leghatékonyabb megoldás a fogcsikorgatás ellen a harapásemelő sín, amit szintén a fogorvos fog tudni nekünk biztosítani.
Éjszaki fogcsikorgatás ellen megoldás a harapásemelő sin
Annak érdekében, hogy az éjszakai fogkocogtatás és csikorgatás ne károsíthassa az egészséges fogainkat, jó megoldás lehet beszerezni egy harapásemelő sínt.
Ez egy vékony műanyagból készült rugalmas gumiborítás, melynek az a célja, ha megvédje a fogainkat.
A sín feladata, hogy elnyelje a fogak összeszorításából származó erőt, így az nem hat a fogakra. Emellett az állkapocs izmait is segít ellazítani, és a hosszú távú használatával akár a kiváltó ok is megszüntethető. A harapásemelő sín mindig egyedileg, a páciens fogaink lenyomata alapján készül, tehát fogtechnikai labor készíti, nem lehet venni a gyógyszertárba, és venni egyet.
Ezt az eszközt általában csak éjszaka kell hordani, alvás közben. Azonban, ha nagyon súlyosak a panaszok, előfordulhat, hogy nappal is hordania kell a páciensnek.
Sajnos a sín nem mindenki számára nyújt megoldást. Vannak, akik nem tudják megszokni a használatát, de az is előfordulhat, hogy a páciensnek annyira erősek a tünetei, hogy ez erős műanyagot is képes elrágni.
Kevesebb stressz, több alvás és kevesebb bruxizmus
Ha a fogcsikorgatás kiváltó oka a stressz, akkor a sín ugyan enyhíteni fog a tüneteken, de megeshet, hogy megszüntetni nem tudja őket. Ilyenkor a kiváltó problémát kell megszüntetni.
A feszültség feloldása számos megoldás létezik. Igénybe vehetünk relaxációs masszázst, amit érdemes kúraszerűen vagy rendszeresen csinálni. Emellett számos olyan testmozgás is van, mely kifejezetten a feszültség feloldásában lehet a segítségünkre, mint a jóga vagy a pilátesz.
Persze nem szükséges több órás gyakorlatsorokat elsajátítanunk, pár lazító gyakorlat is elég lehet.
Az arc tornáztatásán, illetve az autogén tréningeken túl, a viselkedésterápiás önkontrolltechnika is egy lehetőség.
Természetesen szakember segítségét is kérhetjük, aki lehet pszichológus, de lélekgyógyász vagy kineziológus is.
A lényeg, hogy a bennünk feszülő problémákra megoldást találjunk, legyen az családi vagy munkahelyi konfliktus.
A stressz számos betegség okozója, nem csak bruxizmusé. Ha megszűnik a feszültség, az alvásunk is kiegyensúlyozottabb és pihentetőbb lesz.
Éjszakai fogcsikorgatás lehet gyerekeknél is?
Igen, bár gyerekeknél egy kicsit más a helyzet a fogcsikorgatást illetően.
A gyerekek fogzáskor, illetve fogváltáskor csikorgatják leggyakrabban a fogaikat, 6-12 éves kor között nagyon sok gyerek hajlamos rá, ám ez idővel megszűnhet, anélkül hogy bármit tennünk kellene.
A gyermekek esetében a kiváltó ok sokszor nem a stressz, mint a felnőttek esetében, hanem a fogak helyzetének változás, fogak cseréje tejfogról csontfogra.
Mivel a fogak ebben az időszakban változnak, a legtöbb esetben magától is megszűnik a probléma. Nincs szükség harapásemelő sínre, vagy komolyabb fogászati beavatkozásra sem.
A rendszeres fogászati ellenőrzés gyerekkorban is kötelező, hiszen vannak olyan extrém esetek, amikor a fogcsikorgatás gyerekkorban is káros következményekkel járhat.
Bár gyerekkorban a fogcsikorgatás alapvetően kinőhető, mégis előfordulnak olyan esetek, amikor már nem szimplán fogkocogtatásról, hanem bruxizmusról beszélünk, ami a gyerekek fogát igen is károsíthatja.
Extrém esetben a tejfogakból akár milliméterek is eltűnhetnek, sőt teljesen felőrlődhetnek.
A fogcsikorgást okozhatja a hiperaktivitás is, de akár stressz is, bár nem ez a leggyakoribb kiváltó tényező.
Ha a fogcsikorgatás régóta fennáll a gyermekünknél, akkor mindenképp érdemes utánajárni, hogy valóban a fogváltás okozza a problémát, vagy valami mélyebb, lelki eredetű gond váltja ki.
