A bölcsességfog előtörése – elnevezése ellenére – koránt sem jár a világmegváltó gondolatok szaporodásával, fájdalommal azonban annál inkább. A szaknyelven 8-as fogként megjelölt rágószerv azonban nem mindig nő ki, sőt, vannak olyan páciensek, akiknek még az állkapcsukban sincs meg a bölcsességfoguk.
Mégis miért olyan kényes téma ez, hogy külön fejezetet szentelünk neki? Alább összeszedtük, miért érdemes figyelmet fordítani a bölcsességfogakra.
Mit nevezünk bölcsességfognak? – A bölcsességfogról általában
Amint azt már a bevezetőben is említettük, a bölcsességfog az állkapocsban elhelyezkedő fogsor utolsó, azaz 8-as foga – amennyiben nem hiányzik egyetlen őrlőfog sem.
A köznyelvben elterjedt nevének eredete körül több mende-monda kering, de a források többsége megegyezik abban, hogy a felnőttkor beköszöntével törnek elő a bölcsességfogak is, amikor az ember “bölcsebbé válik”. Ez az elképzelés ugyan vitatható, de azt kijelenthetjük, hogy a többségnek nagyságrendileg
17 és 25 éves kora között bújik elő az első bölcsességfoga.
Bölcsességfog mikor és miért (nem) bújik ki?
Számos szakember kereste már a választ arra a kérdésre, hogy miért nem nő ki egyeseknek a bölcsességfoga.
A legkézenfekvőbb magyarázat a civilizáció változatosságában, az emberi alkalmazkodásban rejlik.
Az emberiség egyre kevesebbet rág, és azt is egyre kényelmesebben teszi. Egyre kisebb szükségünk van a mindent eltépni képes állkapocsra és fogakra, így ezek fenntartására nem fektet több erőt a természet, mint amennyit feltétlenül muszáj.
A retenció azt jelenti, hogy a rágás hiánya miatt a fogak egyszerűen nem nőnek ki.
Ennek is két fajtája van:
- a totalis retentió, amikor a bölcsességfog teljesen zártan helyezkedik el, azaz a csontban vagy a nyálkahártya alatt marad, és csak röntgen segítségével vehetjük szemügyre pontos helyzetét;
- a partialis retentió azt jelenti, hogy a fog csak részlegesen bújt elő. Ebben az esetben a bölcsességfog koronája már összeköttetésben áll a szájüreggel.
Egyes népcsoportoknál – például a mexikói indiánoknál vagy az ősi egyiptomiaknál – ritkaságszámba ment, hogy nem nőtt ki a bölcsességfoguk.
A bölcsességfog elhelyezkedése egészen változatos lehet páciensenként. Általában a szabályostól eltérő pozíciót vesznek fel ezek a fogak, és rendkívül ritka az az eset, amikor ugyanúgy részt tudnak venni a rágásban, mint a fogsor többi része.
Hasonlóan kevésszer fordul elő az is, hogy a bölcsességfogak fogpótlási célra alkalmasat legyenek.
Olykor olyannyira extrém pozícióban van a bölcsességfog, hogy súlyos fájdalmat okozhat gazdájának. A bölcsességfog fájdalom annyira közismert, hogy már az említésétől is együttérzésükről biztosítanak minket ismerőseink – hiszen nagyon kevés az a szerencsés páciens, aki nem küzdött meg soha a bölcsességfog előtörésével.
Mitől más ez mégis, mint a többi fogfájás?
Bölcsességfog előtörésének tünetei, problémák megjelenése
A bölcsességfog növekedése legtöbbször nem marad észrevétlen, hiszen kisebb-nagyobb fájdalmat észlel ilyenkor a páciens. Előfordulhat azonban az is, hogy a bölcsességfog növekedése akár évekre is megállhat, így a kellemetlenségek is csak szakaszosan jelentkeznek. Ezek lehetnek:
- duzzadt íny és/vagy arc
- torlódás miatti intenzív fájdalom
- ciszta
- szájzár
- megnagyobbodott, fájdalmas nyirokcsomó,
- láz
- gyulladás érzése
- fejfájás
- zsibbadás az állkapocsban
Ahogyan azt már néhány sorral feljebb említettük, előfordulhat, hogy akár évekbe telik a bölcsességfog előbújása, melyben lehetnek aktív és passzív periódusok. Az előtörés során akkor jelentkezik gyulladás a bölcsességfog közelében, ha kibúváskor a fog megvastagodott ínybe, csontba, vagy egy másik fogba ütközik.
A bölcsességfog növekedése is elég kellemetlen lehet már önmagában is, de bizonyos tünetei roppantmód hasonlítanak a gyulladásos tünetekre. Lássunk néhány különbséget!
A begyulladt bölcsességfog tünetei:
- duzzadt, fájdalmas íny
- duzzadt nyirokcsomó
- fülfájás a növekvő bölcsességfog oldalán
- torokfájás
- szájzár
A bölcsességfog fájdalom kisugárzása
A fájdalom kisugárzás annak a jele, hogy már igen régóta próbálja szervezetünk felvenni a harcot a bölcsességfog körül kialakult gyulladással, ám az bizony terjedni kezdett. Alsó bölcsességfog gyulladása esetén a fájdalom elhúzódhat a fülek irányába, az egész állkapocsban érezhetünk lüktető fájdalmat, de konkrét fejfájást is érezhetünk. A rossz lehelet és szájíz is társulhat a fájdalomhoz. A fájdalmat megpróbálhatjuk csillapítani gyógyszerrel, azonban a probléma gócát nem szüntethetjük meg kizárólag fájdalomcsillapítókkal. Mielőbb fel kell keresni a fogorvost, hiszen
a bölcsességfog gyulladt állapota egész testünkre, szerveinkre is kihat idővel.
Mit tehet értünk a fogorvos?
Röntgen segítségével azonnal képes megállapítani a helyzet súlyosságát, így eldöntheti, szükség van-e bölcsességfog-eltávolító műtétre, vagy elegendő egy kis bemetszést tenni az ínyen, hogy elősegítse a fog előbújását.
Milyen problémákat okozhat az előtörő bölcsességfog?
1., Torlódást okoz a fogsorban
A fogak többnyire tökéletesen illeszkednek egymáshoz, így az újonnan előbújó társaknak már vajmi kevés hely jut. A helyhiány miatt a bölcsességfogak így akár a teljes fogazat torlódását okozhatják, ami feszítő, kellemetlen érzéssel és fájdalommal járhat.
Ennek eredményeképpen akár a teljes fogazat az ún. középvonal felé csúszhat, hogy a bölcsességfog helyet szerezzen magának – a folyamat végére pedig gyakran indokolttá válik a fogszabályozás.
Az elmozdult fogak maguktól sosem kerülnek vissza a helyükre. Éppen ezért jó döntés lehet, ha nem várjuk meg a nagy eséllyel bekövetkező torlódást, hanem idejében megszabadulunk műtéti úton a gaztevő bölcsességfogtól.
Akárhogyan is dönt a páciens, egy panorámaröntgen sokat elárulhat a beavatkozás szükségességéről, ugyanis megmutatja a még ínyben elhelyezkedő fog pontos helyzetét.
2., A fog szabálytalan előbújása, előtörése – mikor kell mindenképpen eltávolítani a bölcsességfogat?
- Előfordulhat, hogy a fog előtörés közben csak részleges akadályba ütközik, és egy ponton át tudja verekedni magát a száj nyálkahártyáján. Ekkor a fog és az íny között kialakuló tasak remek helyszíne lehet a kórokozók megtelepedésének. Ha ez bekövetkezik, heves fájdalmat, duzzanatot, bűzös leheletet érzékelhet a beteg, és nem ritka a magas láz és a szájzár sem. Éppen ezért érdemes szakemberhez fordulni, és eltávolíttatni a részben áttört fogat, még mielőtt az gyulladttá és fájdalmassá válik. A begyulladt foggal már nagyon nehéz foglalkozni érdemben, hiszen ilyenkor az érzéstelenítés rendkívül nehezen kivitelezhető. Ilyen esetekben antibiotikumos terápia után távolítható el a bölcsességfog.
- Problémás lehet továbbá, ha a bölcsességfog kijjebb helyezkedik el, mint maga a fogsor. A fokozatosan előtörő fog ilyenkor ingerelheti az arc nyálkahártyáját, ez pedig igen fájdalmas lehet.
Az egyetlen hosszú távú megoldás ilyenkor is a bölcsességfog műtét.
- A problémamentes bölcsességfogat is érdemes eltávolítani fogszabályozó kezelés előtt, hiszen a már fentebb említett torlódást okozó növekvő fog akár a teljes fogszabályozási kezelést tönkreteheti.
- Az újonnan megjelenő fog akár szuvasodást is okozhat a 2. nagyőrlő hátsó felszínén, hiszen ott képtelen öntisztulni a fog, és az helyzet miatt már fogkefével sem lehet megtisztítani azt a részt. Érdemes még a szuvasodás megjelenése előtt a bölcsességfog eltávolítását kérni!
- Az állkapocsban „ragadt” fog is okozhat fájdalmat anélkül, hogy akár egy kicsit is előtörne. Anatómiai pozíciója miatt hajlamos ugyanis arra a bölcsességfog, hogy idegbántalom-szerű tüneteket okozzon. Mivel elég közel helyezkedik el az állkapocsban futó ideghez, nyomást gyakorolhat rá, ezzel pedig a tompa nyomástól a heves fájdalomig sokféle tünetet okozhat a páciensnek. A szájsebészeti beavatkozás ezúttal is megszűntetheti a kellemetlenséget.
3., Ritkán fellépő egyéb tényezők a bölcsességfog előtörése közben
Az állcsontciszta meglehetősen ritka jelenség, de fontos számolnunk a kialakulás esélyével. Létrejöttét az áttörésben visszamaradt, csontban elhelyezkedő bölcsességfog segítheti. Ha átjárás képződik a ciszta és a szájüreg között, igen súlyos gyulladásos folyamat jöhet létre, mely idővel akár a csontállomány pusztulását is előidézheti, melynek későbbi szövődménye lehet az állkapocs spontán törése.
4., Van, amikor nem feltétlenül szükséges a bölcsességfog eltávolítása
A bölcsességfog előtörése akkor sem kellemes folyamat, ha „minden a terv szerint halad”, azaz semmilyen akadály nem áll a fog útjában, nincs gyulladás a láthatáron, és nem okoz torlódást sem a fogsorban. A bölcsességfog megőrzése azonban kizárólag akkor indokolt, ha van gyakorlati haszna: ha részt tud venni a rágásban, alaposan tisztítható és a későbbiekben fogpótlási szempontból is felhasználható lesz az orvosi szakvélemény szerint.
Hogyan zajlik a bölcsességfog-eltávolítás?
A skála ebben az esetben is igen széles, hiszen bár rutinműtétről beszélünk, komplikációk itt is felléphetnek. A szerencsésebbek csupán egy nagyjából foghúzásnyi beavatkozást észlelnek, míg a páciensek másik felének jobban meg kell szenvednie a műtéttel.
A bölcsességfogak rendellenes helyzete miatt szükség van arra, hogy az őket körülvevő csontot is részlegesen eltávolítsák, elfúrják. Ha bölcsességfogat nem tudják eltávolítani egyszerűen, muszáj elfúrást, vagy köznapi nyelven „vésést” alkalmazni, másképpen súlyos szövődményei lehetnek a beavatkozásnak. Fontos megjegyezni, hogy ma már nem szó szerinti vésés történik az eljárás során, hanem ilyenkor egy speciális csontmaró fúróval távolítja el a szakember a műtét során a fennálló akadályokat. Ha mód van rá, magát a bölcsességfogat is eldarabolják még a csontban, így elegendő kisebb „lyukat” képezni, hogy a fog teljes eltávolítása megtörténhessen. A fog maradéktalan eltávolítása után a csontsebet kikaparják, hogy minimalizálják az esélyét a csont-, illetve fogtörmelék bennmaradásának, illetve az ún. fogzacskó maradványa és az esetlegesen kialakult cisztaszerű képlet ne maradhasson bent később szövődményeket okozva.
Az utolsó lépés a seb összevarrása. Hogy mennyi ideig tart egy-egy ilyen beavatkozás, azt sajnos előre ritkán lehet megmondani, hiszen mindig adódhatnak a műtét alatt olyan bonyodalmak, melyek nehezítik az eljárás gyors befejezését. Mindenképpen fontos kiemelni, hogy a szakemberek sokszor látszólag lassan dolgoznak, azonban ez mindig a hatékonyság és az alaposság ismérve kell, hogy legyen.
Lehet-e fájdalommentes a műtét?
Mivel a bölcsességfog-eltávolítás egy igen komoly beavatkozás, az érzéstelenítés elsőszámú pontja a műtétnek. Erre két módot biztosít a modern orvoslás: az egyik a helyi érzéstelenítés, a másik az altatásban történő bölcsességfog műtét. Mint általában, ezeknek a módszereknek is van előnyük és hátrányuk is.
- A bölcsességfog-eltávolításhoz a helyi érzéstelenítés elegendő. Ha jó szakemberre bízzuk magunkat, fájdalommentesen vészelhetjük át a koránt sem kellemes helyzetet.
- Az egyazon oldalon lévő felső és alsó bölcsességfogakat ajánlatos egyidejűleg elvégezni helyi érzéstelenítésben, hátrány ebből nem keletkezhet.
- A kétoldali alsó bölcsességfog egyidejű eltávolítását már jobb, ha altatásban végzik, vagy két különböző időpontot kell választani a két műtéthez.
- Az altatás továbbá akkor javasolt, ha mind a négy bölcsességfogat le szeretné tudni a páciens egyetlen alkalommal.
Az altatásban végzett műtétek sem kockázatmentesek, érdemes tehát alaposan áttanulmányozni a lehetséges mellékhatásokat és az eljáráshoz szükséges egyéb tennivalókat is kötelezően el kell végezni.
- Az altatást vizsgálatok sora előzi meg: vérvétel, vérképvizsgálat és vércsoport-meghatározás, mellkasi röntgen, ellenanyag-szűrés, vizeletvizsgálat valamint szérum-plazma laborvizsgálatok. Ezekre azért van szükség, hogy biztosan meg lehessen állapítani a páciens alkalmasságát az altatásra.
- Az altatásos műtét egynapos sebészeti beavatkozás, az eljárás után a páciens a kísérőjével távozhat a rendelőből. Ilyenkor többnyire az első dolog, amit tehet a beteg – és mást nagyon nem is lesz képes csinálni – hogy hazamegy, beveszi az orvos által ajánlott fájdalomcsillapítót, és lepihen, ha teheti, aludjon is egy nagyot. A pihenés és az alvás sokat lendít előre a gyógyulás folyamatán.
- Az altatásos beavatkozás előtti éjszakán éjféltől tilos enni és inni.
- A laborvizsgálatok eredményeinek birtokában az altatóorvossal egyeztetve az előzetes megbeszélés és vizsgálat nélkülözhetetlen.
Mi vár ránk a bölcsességfog műtét után?
Az esetek számottevő többségében antibiotikumos kúra javasolt a műtött páciensek számára. Ennek több oka is lehet:
- a bölcsességfogak nagy százalékát éppen azért kell eltávolítani, mert már a műtét előtt is panaszokat okozott, és így egy fennálló gyulladás alatt kell megszabadítani a pácienst a fogtól.
- fontos továbbá, hogy a műtét során a szájüregből a csontsebbe jutó baktériumok káros hatásait megelőzzük az utólagos antibiotikumos terápiával.
- a beavatkozás következtében ödéma és vérömleny keletkezhet az arcon – ezt emlegetik gyakran „feldagadásnak” –, ami ideális esetben néhány nap alatt elmúlik, azonban a befertőződés megakadályozása miatt is fontos, hogy átessen a páciens az antibiotikumos terápián is.
Hogyan segíthetjük a saját gyógyulásunkat a bölcsességfog műtét után?
Remek fájdalomcsillapító hatású, ha kívülről hideg borogatást teszünk az érintett területre, ráadásul a duzzanatot is hatékonyan lohasztja a hűvös közeg. Érdemes gondoskodni a fájdalomcsillapítóról is, hiszen amellett, hogy enyhíti a fájdalmat, gyulladáscsökkentőket is tartalmaz, ami szintén jó hatással van a traumát elszenvedett területre.
Mivel a fájdalom csökkenésével jobban tudunk pihenni is, előbb kezdődhetnek meg a szervezet öngyógyító folyamatai is.
Óvatosan, rendszeresen gondoskodjunk a rágásról is: fontos „működtetni” az állkapcsot, ugyanis a túlpihentetés esetén könnyedén bekövetkezhet a szájzár. Rendkívül nagy becsben tartják a fogorvosok a szájöblögető-szájfertőtlenítő szereket, hiszen ilyenkor ezek aranyat érnek. A szájüregi kórokozókat valamilyen szinten semlegesítik, ezzel is előremozdítva a sebgyógyulást. Érdemes a megszokottnál többször fogat mosni, amíg gyógyul a seb, elkerülve a varrat pontos helyét. A felső és az alsó bölcsességfogak eltávolítása után eltérő ideig gyógyulnak a sebek, elhelyezkedéstől függően: az előbbiek 3-4 nap alatt, míg utóbbiak 5-6 nap leforgása alatt forrnak össze.
Milyen következményekkel járhat a halogatás?
- elhanyagolt bölcsességfog esetén nem csak az érintett fog, de a szájüregünk állapota is egyre romlik
- előfordulhat rossz szájszag, rossz szájíz
- megjelenhet a gennyesedés
- egyre nagyobb területet érinthet a fájdalom kisugárzása
- visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek a bölcsességfog melletti nagyőrlőn
- tönkreteheti a fogszabályozás eredményét
- hajhullást és ízületi panaszokat okozhat
Egy a biztos: amint észleljük a bölcsességfog (vagy a bölcsességfog helyének) rendellenes viselkedését, azonnal keressük fel fogorvosunkat! És persze mindig mossunk rendszeresen és alaposan fogat!
Tetszett a cikk? Légyszi osszad meg,
másoknak is hasznos lehet!
Kapcsolódó bejegyzések
Fogröntgen és panoráma röntgen! Minden amit tudni szeretnél!
A rengeteg létező fogászati kezelés közül a fogröntgen nemcsak azért hasznos, mert ez legalább fájdalommentes, hanem…
Fogínygyulladás okai, tünetei és kezelése akár házilag is
A fogínygyulladásnak számos oka lehet, és még az is elképzelhető, hogy sokáig észre sem vesszük kialakulását.…
Éjszakai fogcsikorgatással (bruxizmus) küzd? Harapásemelő sin a megoldás
Ahhoz, hogy a szervezetünk tökéletesen működjön, megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra van szükség. Ennek ellenére sokan…
Egészséges fogak titka. Így legyen szép fogsorod könnyen!
Úgy tartják, hogy a mosoly a legszebb ajándék, amit adhatunk valakinek. Azonban nincs annál rosszabb, mint…